aki régen, vidáman nevetett.
sokszor nézem a csillagos eget,
és ijedten fogom a fejem.
Nem csillogok, mint éjszaka a szentjánosbogár,
de lehetek még olyan is akár.
Találok még boldogságot?
Keresem és keresem, közben nagyokat kiáltok.
Nem akarom, hogy vége legyen mindennek,
Soha nem adom fel mind végre.
Nézem az utam félve,
de ettől semmi nem lesz elveszve.
Ha meg is botlok,
én megyek utamon,
Nem állít meg senki én felállok.
Előre nézek és figyelmesebb leszek,
Mindent megteszek, hogy jó legyen.
Sokan nem hiszik el azt, hogy ilyen erős vagyok,
de én ezt továbbra is bizonyítani akarom.
Erős voltam, vagyok és leszek,
addig még valaki le nem teper a földre, örökre...
0 Megjegyzések