hátha utat mutat,
dolgozom én is,
loholóan sokat.
Felkelek reggel,
munkába megyek,
pörgök a gyárban,
majd szerelmemhez sietek.
Lelomboz a bérpapír látványa,
megkérdezem magamtól,
miért csak ennyi?
A csudába!!!
Az álmom csekély,
nem nagy,
de tömör,
ha elérem, az lesz a gyönyör.
Szeretnék egy lakást,
egy normális autót,
bútorozott szobát,
kellemes kandallót.
Most még csak az álmom,
eléggé labilis,
reményekben viszont gazdag,
kihívás megszerezni.
Meg kell mutatni a világnak,
mire képes egy álom,
hogy állja a sarat az ember,
ezen a nehéz világon.
0 Megjegyzések