Agg Tamás - Megváltás

Köd száll alá, sötét homály,
árnyék lépked, prédára vár...
Teste nincs, azt rég elvették...
lelkét darabokra tépték.
Nem számít neki semmi már,
...csak a megváltásra vár.

Lelke kárhozott, teste árny,
alakja sziluett csupán.
Elítélték, megvetették,
örökös magányra ítélték.
Nem más, mint egy árny csupán,
kinek sorsa a magány.
Ezért áll lesben állva,
ködben, homályban.
Várva azt kivel osztozhat a magányban.