Vajda Attila: Egy elmúlás

Nem ér ez az élet semmit,

Nincs örömem benne

Egyedüli boldogságom

Csak tenálad lenne.

Nappal nincsen mosolygásom,

Éjjel nincsen álmom,

Hisz akit én úgy szeretek,

Nem lehet a párom.

Hulldogálnak a falevelek,

Ellepik a tájat

Ellepik a lábam nyomát

Ahol én eljárok

Ne tudja meg soha senki

Hogy én itt is jártam.