Radnó György: Elhagyom a csendet

Elhagyom a csendet, a szelek hangját többé nem értem,

fák már nem beszélnek hozzám, a virágok sem nőnek nekem.

Elhagyom a csendet és a zaj lesz a megélhetésem,

a zajból kell kiszűrnöm a jót, varázslatot és a szépséget.

Mint vasat a szén megerősítenek az emlékek,

a lelkem izzása olvassza meg ezt a fémet.

Elhagyom a csendet, de követője leszek,

és ordítom a világnak, nem hagyom el végleg.

2011. szeptember 25.