Meghalt
a nyár
csatát vesztett
a győztes
ősztől.
Elsiratni kár…
Így van ez
ezer évek óta.
Még zöld a
fák lombja
de fúj a szél
és a virágok
már halnak
halomba…
Ülj mellém.
Nézz az én
szememmel.
Őszi széltől
betakarlak
szerelemmel.
Fújj csak szél
tépd a fákat!
Marj belénk
hideg éjjel!
Ki velem van
sosem fázik
megvédem őt
mindhalálig
szívem
melegével!
0 Megjegyzések