Bodnár László: A fény felé

Elindulok a fény felé,

ha szólít majd a végtelen.

A test csupán a végzeté,

szabad a lélek s féktelen!

Miképpen lettem és mivé,

merengek néha létemen.

-E földi arcom mondd kié,

ki ad reményt, még célt nekem?

Szívem ha útját nem lelé,

egy csillag gyúl az éjegen.

Hitem és sorsom Istené,

mint angyal őrzi életem!

Társammá vágyam rendelé,

jövőmnek kulcsa rejtelem.

Így állok majd az Úr elé,

ha dolgom itt bevégezem!