Emlékszem, mikor elmentél,
A fák is sírtak utánad.
Emléked múltba temették,
A fájó könnyek, s a bánat.
Emlékszem, mikor nevettél,
Az ég is vidám volt tőled.
Emléked, mikor szerettél,
Senki nem veszi el tőlem.
Emlékszem, mikor ellepték,
Szívem csücskeit az álmok.
Emléked, mikor szerettél,
Még mindig, csak erre vágyok.
Emlékszem, mikor meredtél
Magad elé, némán szóltál,
Emléked múltba temették,
De te mindig velem voltál.
Emlékszem, mikor nekem még
Öröm volt, e földi élet.
Emléked most már belepték,
Megsárgult, halvány remények.
Emlékszem, mikor veled még
Éreztem, nyílik egy virág,
Emléked, melyben te lettél
Nekem már, az egész világ!
Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.
0 Megjegyzések