akkor hát vége...
a komód megindult felé
s azt kérte a
leveleket még
kösse át - de tényleg -
jobban elférnek és nem
csúfítják az asztalát
a gyertya
ja az is csonkig égett
de nem bánja
majd gyújtanak érte újat
a haját meg megfésülik újra
míg a holnap
feketébe vonja az egész szobát
a percek csak kínlódva telnek
nem mernek ketyegni az órák
mert hallgatják dobog-e
s csak róják lüktető
görbébe fojtva az ekg
rossz ritmusát
nincs hangja
torkába fojtva
a szomszéd sem hallja
nincs vonal
nincs aki betakarja
csak a részeg szoba
a karja teljesen elzsibbadt
míg várt
majd reggel rálelnek
mert nem kel fel
az ágyról
de ahogy fordul mert
már inkább táncol
egy kéz arcon simítja
s akkor jön rá hogy ez
még nem a poklok kínja...
megúszott újra egy haláltusát
Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.
0 Megjegyzések