s csak lazán, könnyedén kötöttem bokrára,
ha gubancos lenne ne kapjon szoknyámba,
csak úgy egyszerűen sírta a szél velem,
kánonban zümmögve mi fájt nagyon nekem,
csak úgy vonalakban vetettem papírra,
hogy olvasni tudd a sorokban mi van még eldugva,
valami halvány pasztellbe csavartam,
ne sértse a szemed ha már betakartam,
csak éjszaka loptam be lábujjhegyen hozzád
- ha észre sem vetted - az emlékeink...
nagy kár!
Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.
0 Megjegyzések