Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.

Kovács Klaudia: Két különös szív

Van két szív, külön-külön,
két ember, ki távol ül a küszöbön.
Mindkettő tudja, hogy mit érez,
de egyik sem ér fel elég ésszel.
Egyik sem tudja a másik mit akar,
a furcsa tekintet legbelül mit takar.

Hogy mit érez a két szív, csak saját maguk tudják,
érzéseiket, szemeik talán tévesen mutatják.
Az egyik szív tudja, fáj, és féltve szeret,
Ha muszáj megteszi, de igazán sosem feled.
A másik nem mond semmit, nála csak találgatni lehet,
nézni, egy morcos, néha szomorú sötét tekintetet.

Két ember elhalad egymás mellett,
az egyik tudja hogy mit veszíthet.
Elveszti mi fontos, a másik szívet,
és elveszti ezt az érzést, a szerelmet.
A másik csak elhalad némán,
elhalad halkan az orra után.

Az egyik szív tudom mit érez, hisz én vagyok,
én vagyok, kiben a másik mély nyomot hagyott.
Én tudom, hogy mit érzek,
de róla nem tudom mit képzeljek.
Csak elnézem messziről, némán az arcát,
nem látom egyetlen gondolatát.

Egy dolgot tudok, mi konokul hallgatunk,
a másiknak mondani semmit sem akarunk.
S bár talán lenne mit mondanunk,
túl sok mire gondolunk.
Ez a mi legnagyobb bajunk,
Egymásra nézünk, és továbbhaladunk.
Reactions

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések