Haranghy Géza: Tavaszváró

…én már lombodat látom

karcsú nyárfa égig érő ága,

csintalan tavaszi napban játszó

ringó szellőt, sudaradra szállva –

még éj zizzen árnyadon,

tűnt időt idéz halkan rebegve,

hosszú tél bús szavát ágaidba

fonja – hajnalt sző új leveledre.

Sír még a csend – égig ér,

de rigó füttyent akkor a tájba,

lepke száll fényesen kertek alatt –,

jön tavasz újra, fára, virágra.