Tisztelt írók és költők. Nektek is lehetőségetek van arra, hogy portálunkon megjelenjetek a menüben található Tartalom beküldése linkre kattintva.
Péter Éva Erika: Plexiüvegből vagy formázva
Üres volt mellkasom, kozmosznyi katlan. Nem harmadnapra, de feltámadtam. Átölelni a mulandót. Gyertyalángot. Várakozás…
További cikke
Péter Éva Erika: Gallyroppanás utáni csend
Mert sebezhetőbbé tettél: bánt egy kicsit. Bús tölgyfád voltam, s te komor árnyék, csak sóhajnyi csendig őriztél, de ár…
További cikke
Péter Éva Erika: Vízválasztó
Hegyből völgybe szakadó kába vízesés: szirteken félrecsúszott montázs maga árnyékain. Szél kóvályog újabb csapdába... …
További cikke
Péter Éva Erika: Forrásmély
Kisér egy érzés, hűs-forró, merész árnyék - lennének szárnyaim: én megkeresnélek, sors-kupola felett is hidd el: minden…
További cikke
Péter Éva Erika: Csendszemek
Csendszemek. Kérdőjelek. Foglyok. (Kell ide szó, ha az sem biztos? Minek a csend, ha kintről szorít, s a bennrekedt döb…
További cikke
Péter Éva Erika: Jázmintutaj
Nézd, hogy hordja a szél régi esők zaját! Nézd, perc-könnyeket ejt fájva a táj, fakul... Zöld jázmintutajon ringna pará…
További cikke
Péter Éva Erika: Fekete obeliszk
Magányom szerteszét dobálja a szél. Rímekbe kapaszkodom: életet mímelek, nem állnak össze, folynak a képek, s nem látla…
További cikke
Péter Éva Erika: Habkönnyű közöny
most vagyok később a közöny habkönnyű díszei ásítanak reánk pár emlék tűnődik az olvadásokon a közön s hogy néhanapján…
További cikke
Péter Éva Erika: Reszkető mécsláng
Perceket adhatunk: csak lopott semmiség, s a kopott jelmezek még-melegébe fáj. Egyszer szétszakadnak az egymásért klisé…
További cikke
