Csendszemek. Kérdőjelek. Foglyok.
(Kell ide szó, ha az sem biztos?
Minek a csend, ha kintről szorít,
s a bennrekedt döbbenet-nyirkos?)
A távol gubancos fonal.
Az egymás-mellett tág határ.
Mint két, sok szétemlékezés,
mi oldalra és hátra jár...
Csendszemek. Mik újra felisznak,
s a gondolatok versbe állnak,
de az sem biztos, hogy még tiszta
és az sem, hogy haza találnak...
0 Megjegyzések