Egymáshoz közel két ékszer,
Nem nézhetem meg elégszer:
Smaragd-játék pillantásod,
Csillagfényű ragyogásod.
Szemed nyitva új nap ébred,
Szent vágyakat lüktet véred,
Smaragd-játék pillantásod,
Csillagfényű ragyogásod.
Nevetésed száll a széllel,
Viaskodik hosszú téllel
Smaragd-játék pillantásod,
Csillagfényű ragyogásod.
Tekinteted olyan édes,
Feloldozni csak ez képes:
Smaragd-játék pillantásod,
Csillagfényű ragyogásod.
Majd' felőröl bent a szégyen,
Megtörtem ezt nem is régen,
Smaragd-játék pillantásod,
Csillagfényű ragyogásod.
Ha azt kéred, én megértem
S nem osztod meg többé vélem
Smaragd-játék pillantásod,
Csillagfényű ragyogásod.
De bocsásd meg tettem, kérlek.
Ne takarja vastag kéreg
Smaragd-játék pillantásod,
Csillagfényű ragyogásod!
Megküzdök az örökléttel,
Jöhet bármily' elégtétel!
Játék marad pillantásod,
Csillagfény a ragyogásod.
0 Megjegyzések