Sikerművet írt egy 17 éves fiatal!

Valószínűleg újabb vers született ami megérdemli a ”XXI. század egyik legfontosabb verse ” kategóriát – vallja ezt több irodalomkedvelő, és alighanem igaza van, aki ezt az állítást kijelenti.
A költeményt, amelynek csodás mondanivalója, és ébredő, szemet felnyitó hatása van, nem egy Nobel-díjas, vagy más komoly kitüntetéssel megáldott költő vette papírra, hanem egy tizenhét éves magyar kamaszsrác pötyögte be számítógépébe. Keletkezése furcsa dolog, az iskolában kaparta papírra egyik órán való fáradságában. Ha egy fiatalból órákon ilyen siker műt hoz ki a sors, egyértelmű, hogy dicséretben részesül.
A művet Rácz Dávid Zsolt, egy Püspökladányban élő fiatal írta, kinek fogalma sem volt róla, hogy milyen komoly mondanivalóval megáldott remekművet alkotott. A vers úgy látott napvilágot, hogy Dávid megosztotta egyik ismerősével a verset, és az ismerősének nagyon elnyerte tetszését, és tovább osztotta, ami azóta vírusként terjedve hirdeti, hogy talán van remény a fiatalok körében is, pl. az olvasás tekintetében is, és abban, hogy felnyitják szemüket és tesznek érte, hogy jobb legyen a jövő, a jelennél.
A „Mi generációnk” címet viselő mű titka, hogy először föntről lefelé, aztán visszafelé is el kell olvasni a sorokat. A vers egy siker kezdete, amelyet az irodalomtörténet sohase gondolt volna, hogy egy 17 éves erre képes. Ezzel a verssel már Dávid alkalmas arra, hogy az irodalomban helye maradhasson. A verset itt olvashatod.:

A mi generációnk

A mi generációnk nem tesz semmit a jövőért,
Soha nem halljuk majd vissza, hogy
Miránk büszke lehet az emberiség,
Hazugság, mi igazság vagyunk,
Akik maguk is hibák voltak.
Arra vetemedni, hogy
Mi valakik is leszünk,
Ez meddő. Tudjuk, hogy
nem leszünk jók,
S nem fog semmit se érni egy csók,
A pénz és hatalom “szerelmeket” dönt,
Amiket nem írtak meg odafönt,
Az idő ketyeg s változunk,
Meddő szeretet, tisztelet lesz úrra rajtunk,
Elfeledni a múltat, mi szebb volt,
A facebook még nem hódított.
Kamu haver még ekkor nem ismertetett
S haverság az utcán is létezett.
Nehéz lesz, de megkell tenni.
Javítani kell a világot,
És rést kell vágni a csipákon,
De ezt még nem tettük meg.
Feladjuk, ezt látjuk megoldásnak,
Nem cselekszünk.
A kemény munkát, nem nézzük semmibe,
csak várjuk, hogy a sült galamb leesen.
Tudjuk, hogy csak magunkat nézzük,
társainkat szemügyre sem vesszük.
Tudtuk, hogy
Az emberek szerint nem sok jövőnk lehet,
Tegyünk érte, hogy ez igaz ne legyen.
Tegyünk egy szebb holnapért,
Cselekedjünk egy egészséges környezetért.
Éljünk, segítsük a másikat.

(Most olvasd lentről felfelé)

A fiatalt itt érheted el!: https://www.facebook.com/RaczDavidZsoltoffical

Cikket írta:
- Nagy Istvánné -