Add tovább


Érsek Réka - Meséld el

Majd ha mosolyog a tükörkép
egy zord tavaszi reggelen,
és kinyílik hangom virága,
s eltűnik lelkem hiánya.

Majd ha csöndes szívem többé nem ég
észrevétlen, szürke hangulatban,
és eltűnnek a háborgó hegek,
s úgy érzem, most más legyek.

Majd ha ismét fellángol szívem hamva,
egy gyönyörű, váratlan reggelen,
és eltűnnek a magányos nappalok,
s testem átkarolja egy ismeretlen karja.

Majd akkor meséled el lelkem,
csöndesen,
mi bántott a múltban
szüntelen.

Megosztás a Google Pluson

0 Vélemény: