Add tovább


Debreceni Zoltán író: Csabika fiam emlékére...

A Derecskei temetőben lassan könnyes szemmel ballagok.
A régi emlékek velem szembe jönnek.
A fejfák és a sír keresztek suttogva hallkan rám köszönnek.

Mert én itt sok halott ismerője vagyok.
Könnyes szemmel lehajtott fejjel a kis fiam
Csabika siremléke felé lassan zokogva ballagok.
 
 
Megosztás a Google Pluson