Siszler Nikolett: Emlék...

A tükörbe néztem,
egy kisgyerek nézett rám,
apró kezével intett -
Én lehettem talán
kisebb koromban -
mikor forrón perzselt a nyár...
Néztem őt, s az emlék továbbszaladt -
eltűnt előlem egy perc alatt...