Betakar távolságod –
Égderék roppan, megfeszülne,
de már nem bír.
Széttépi az álmokat.
Ősz van – és színek, árnyak
kavarognak, fűbe, fába gabalyodva
rozsdafoltokká alakítanak,
lassan fogyó tetemmé gyúrnak.
Rajzolatom csak megmarad?!
Tán kőbe, agyagba, iszapba
ha nem fullad,
bársonyos bőrbe, húsba ég –
mert másik őszre... ránca még nem elég.
