Az Ezeregyéjszaka meséinek világába repít el az a 350 műtárgyból – kéziratokból, szobrokból, fotókból és festményekből – összeállított kiállítás, amely kedden nyílt meg a Párizsi Arab Intézetben. A Nyugat által a muzulmán kultúráról alkotott képet nagyban befolyásolta a legismertebb arab nyelvű mesegyűjtemény, amelyet az április 28-ig látogatható tárlat a nyugati és keleti világot több mint ezer éve összekapcsoló remekműként mutat be.
Az évszázadokon át különböző szerzők, fordítók és tudósok által összeállított, a középkori Arábiában és Perzsiában játszódó történetekből olyan egzotikus világ bontakozott ki a nyugati olvasók számára, amely megmozgatta az emberek fantáziáját. Az Ezeregyéjszaka meséi úgy vált a világirodalom részévé, hogy az arab irodalmi köztudat szinte tudomást sem vett róla. Első fordítása franciául jelent meg a 18. század elején Antoine Gallandnak (1646-1715), a párizsi College de France arab nyelvtanárának köszönhetően. Joseph-Charles Mardrus 1899-ben közreadott egy újabb, 16 kötetből álló változatot, amely a mai napig a gyűjtemény legfőbb referenciájaként szolgál.
„Minden művészetben megtalálható Az Ezeregyéjszaka meséje iránti szenvedély, a divattól a zenén és a filmművészeten át a festészetig és az operáig, a fotóművészettől az irodalomig. Semmilyen más szellemi terméknek nem volt ekkora hatása a művészetekre” – hangsúlyozták Elodie Bouffard és Anne-Alexandra Joyard, a kiállítás kurátorai.
A kiállítás a háremek és repülő szőnyegek, Szindbád és a szörnyek, Aladdin és a csodalámpa, Ali baba és a 40 rabló titokzatos világának a hátterét fedi fel. A több száz műtárgy segítséget nyújt a legfőbb szereplők és történetek pontos megértéséhez. Külön részt szentel a kiállítás a kerettörténet egyik főszereplőjének, Seherezádénak, aki a legenda szerint az ezer napon át mondott meséinek köszönhetően menekült meg a szultán haragjától. Számos értelmezésben ő egy olyan emancipált női magatartásnak a szimbóluma, amely mindig kiáll az igazságért és a tudással veszi fel a harcot a zsarnokság ellen. A feministák értelmezésében viszont a nagy vezír idősebb lánya tehet az arab nőkről kialakult sztereotip képről.
Az arab mesemondás hagyományainak megfelelően a tárlat közepén egy kör alakú elsötétített teremben a látogatók fülhallgatókon keresztül franciául vagy arabul hallgathatnak meg egyet Az Ezeregyéjszaka meséi közül.
Az évszázadokon át különböző szerzők, fordítók és tudósok által összeállított, a középkori Arábiában és Perzsiában játszódó történetekből olyan egzotikus világ bontakozott ki a nyugati olvasók számára, amely megmozgatta az emberek fantáziáját. Az Ezeregyéjszaka meséi úgy vált a világirodalom részévé, hogy az arab irodalmi köztudat szinte tudomást sem vett róla. Első fordítása franciául jelent meg a 18. század elején Antoine Gallandnak (1646-1715), a párizsi College de France arab nyelvtanárának köszönhetően. Joseph-Charles Mardrus 1899-ben közreadott egy újabb, 16 kötetből álló változatot, amely a mai napig a gyűjtemény legfőbb referenciájaként szolgál.
„Minden művészetben megtalálható Az Ezeregyéjszaka meséje iránti szenvedély, a divattól a zenén és a filmművészeten át a festészetig és az operáig, a fotóművészettől az irodalomig. Semmilyen más szellemi terméknek nem volt ekkora hatása a művészetekre” – hangsúlyozták Elodie Bouffard és Anne-Alexandra Joyard, a kiállítás kurátorai.
A kiállítás a háremek és repülő szőnyegek, Szindbád és a szörnyek, Aladdin és a csodalámpa, Ali baba és a 40 rabló titokzatos világának a hátterét fedi fel. A több száz műtárgy segítséget nyújt a legfőbb szereplők és történetek pontos megértéséhez. Külön részt szentel a kiállítás a kerettörténet egyik főszereplőjének, Seherezádénak, aki a legenda szerint az ezer napon át mondott meséinek köszönhetően menekült meg a szultán haragjától. Számos értelmezésben ő egy olyan emancipált női magatartásnak a szimbóluma, amely mindig kiáll az igazságért és a tudással veszi fel a harcot a zsarnokság ellen. A feministák értelmezésében viszont a nagy vezír idősebb lánya tehet az arab nőkről kialakult sztereotip képről.
Az arab mesemondás hagyományainak megfelelően a tárlat közepén egy kör alakú elsötétített teremben a látogatók fülhallgatókon keresztül franciául vagy arabul hallgathatnak meg egyet Az Ezeregyéjszaka meséi közül.
(Venczel Katalin–MTI)
