Ezer bálnak álarcos embere,
sok leány szívének jóképű hercege,
bújhatsz bárhová előlem,
már nem menekülhetsz mellőlem.
Lehetsz komor katona,
vagy a világ legnagyobb bohóca,
de én ma megláttalak
s a szívembe bezártalak.
Húzhatsz álarcot, nem egyet,
s mutathatsz mindig szebbet,
de előttem ez mit sem ér,
nem cserélném szemed kékjéért.
Igazi arcod csak én látom,
fájó szíved meggyógyítom,
bár szó nélkül csak csendesen nézlek,
de álarcod lehull, ha szemedbe nézek.