Szalkai Bianka: Egy lépés...

Egy lépés az éjszakába.
Csak egy lépés a halálba.
Egy óra a pokolban:
a börtönöd kapujában,
a tested - lelked fogházában.

Egy hosszú láncot
húzol most
magad után - a
pillanat sötétjében.
Az árnyékban, mely még
ma is fogva tart
és nem enged téged
a csodálatos napfénybe,
mely feltölthetne
azzal az erővel, mellyel
olyan régen még
szeretni tudtál,
mely olyan régen még
engedett érezni:
az élet minden percét,
a valóság minden óráját,
melyek ma börtönbe zárnak,
ha közlednek feléd.