Urrné Nagy Viktória: Kedd-vers

Kedd van, és minden szögletes.
Ködpaplan alól kilóg pár
meztelen faág;
fagyöngy kéregálmon mereng,
hajába könnybogyó tapadt
- borzas utcalány.
Gyűrött, másnapos szmog krahál,
torkában sajog, fáj a Nap.
Vánkos a város,
nyomott, piszkosszürke párna,
s minden út, minden járda ránc,
fáradt homlokon.
Nincs indulat, csak indulás,
tizenkét óra vár, hanyag
percek kígyóznak
hosszan. Az óra kerek csak
e szögletes keddi napban.
Omló vakolat,
a hétből letört kis darab
hull, s az éj leplébe akad.
Megosztás a Google Pluson