Kiss Gyula Nagyúr: Nyári alkony

Közeleg az este. A Nap pihenni készül.
Aranyló sugaraiban minden megszépül.
A természet pazar színekbe öltözik,
minden élőlény lelkébe nyugalom költözik.

Susognak a fák az esti nyári szélben,
sokan sétálnak a parkban kéz a kézben.
A madarak még rovarokat gyűjtenek,
életük társához sosem lesznek hűtlenek.

Fiatal pár egymást átölelve üldögél egy padon,
remélik, életük útja összeér majd egy napon.
Csillog a szemük miközben beszélnek,
az élettől minden jót és szépet remélnek.

Felállnak. Árnyékuk hű kísérőként tart velük,
séta közben olykor-olykor összekoccan a fejük.
A nyári alkony fénye betölti a köröttük lévő teret,
érzik, hogy ez a pillanat szebb már nem is lehet.
Megosztás a Google Pluson