Rüyadan tahtın - Álomból a trónra

A török mesék híres főhőse Keloglan vagy Kelesoglan, aki Nasreddin Hodzsával ellentétben egy kitalált mesefigura, legalábbis a történelemben sehol sem említik. Keloglan egy beszélő név, jelentése Kopasz Fiú. Hősünk kisgyerek korától kopasz.  Keloglan meséi ismertek egész Törökországban, de annak határain kívül kevesen hallottak róluk. Lássuk, milyen dolgok történnek vele, fogadjátok szeretettel!


Hol volt, hol nem volt, amikor a szita egy szalmakötélen lógott, a bolha borbély és a teve hordár volt, amikor anyám bölcsőjét ringattam, énekelve hogy tingir mingir és apámat küldtem iskolába minden reggel, nos akkoriban egy bizonyos országban, élt egy ember, kinek neve Keloglan.

Ez a Keloglan minden éjjel azt álmodta, hogy ő a padisah. Amikor elmesélte ezt az álmot anyjának, így felelt : „Ó szegény fiam, te sosem lehetsz padisah, hiszen töredékét sem tudod mindannak, amit egy ilyen uralkodónak tudnia kell.”

Keloglan így felelt: „Anyám, miért mondasz ilyent? Miért ne lehetnék én a padisah? Igazából mi a különbség köztem és egy padisah között? Ő is olyan ember, mint én, anya szülte azt is. S habár sosem lehetek padisah, legalább álmodozhatok arról, hogy az vagyok.”

Keloglan továbbra is ugyanazt álmodta és nemcsak az anyjának mesélt róla, hanem mindenki másnak, aki hajlandó volt végighallgatni őt. Kis idő múlva mindenki a fiú álmáról beszélt, és a padisah fülébe is eljutott a hír.

Egy szép napon a padisah így szólt a vezírekhez : „Tüstént hozzátok elém ezt a Keloglant, aki arról beszél, hogy álmában ő a padisah.” Néhány óra múlva az uralkodó elé állították Keloglant, aki aztán így szólt a fiúhoz:

„Keloglan, nézz rám! Azt hallottam, te folyamatosan arról álmodsz, hogy padisah leszel, és ezt minden áldott nap el is mondod mindenkinek!”

„Igen, Fenség, így igaz” - mondta Keloglan.

„Bármit is álmodsz és bármit is mesélsz az embereknek, de tudod-e te azt: milyen nehéz uralkodónak lenni?! Nem olyan könnyű, ahogy neked tűnik. Mindemellett, a trón öröklés útján nyerhető el. Miként is várhatod el, hogy a semmiből uralkodóvá válj?”

„Bocsáss meg nekem felséges uram, de ezeket már mind tudom. Ugyanakkor azt is pontosan tudom, hogy a padisah ugyanolyan ember, akárcsak én, merthogy őt is anya szülte. Mindketten ugyanúgy teremtettünk, ezért valamikor egyforma tiszteletnek örvendtünk. Akkor miért kötelező, hogy a trón apáról csak a fiára szálljon?” - tette föl a kérdést Keloglan.

Mivel az uralkodó nem tudott megfelelni a kérdésre, úgy tett, mintha elfogadná Keloglan érvelését és így szólt:

„Rendben Keloglan, neked adom a trónt és az uralkodói címet, hogyha megfelelsz négy próbatételnek. Három próbatétel egy-egy kérdésből áll és a negyedik egy feladat, amit teljesítened kell. Ha végre tudod hajtani ezt a négy dolgot, akkor megkaphatod a trónt.”

„Rendben, padisah, nincs ezen a világon olyan kérdés, amit meg ne lehetne válaszolni és nincs olyan feladat, amit ne lehetne teljesíteni, hogyha az ember előbb tudja, hogy mennyire képes és hogy mennyi segítségre van szüksége” - válaszolt Keloglan.

Ekkor a Padisah így folytatta: „Hadd tegyem fel most a három kérdést. Íme itt az első. Tegyük fel, hogy van egy dobozban egy doboz és annak a belsejében egy még kisebb doboz, ami kemény acélból készült. Miután a dobozokat kinyitod, egyiket a másik után, kiderül, hogy a kis acéldobozban semmi sem volt. Akkor ez most mit jelent? Íme a második kérdés: Hogyha valaki egy aranytálcáról álmodik, amelyiken van egy kehely sörbet és egy kehely méreg, akkor az mit jelenthet? A harmadik kérdés pedig így hangzik: Ha a padisah lánya egy ezüsttálcára helyez egy

férfi babát és egy női babát, közéjük meg egy ezüstgyűrűt tesz, akkor ezek a tárgyak mit jelentenek? Miután megválaszoltad ezeket a kérdéseket, a feladatod az lesz, hogy építs egy palotát, ami szépségében és erősségében páratlan. Annyi időt adok ezekre, amennyit csak akarsz, három nap vagy három hónap, nem érdekel. Amikor megoldottad mindezeket, akkor a trónom a tiéd lehet” - fejezte be mondanivalóját az uralkodó.

Keloglan így felelt: „Rendben, padisah, mi sem könnyebb, mint ezeket a kérdéseket megválaszolni és a feladatot teljesíteni. Hadd feleljem meg a kérdéseidet. Az első kérdés egy kis acéldobozról szólt, ami egy másik dobozban volt, amely egy nagyobb dobozban volt és mindezek egy még nagyobb dobozban foglaltattak. Amikor az acéldobozt kinyitották, nem volt benne ékszer. A dobozok a dobozokban egy kincseskamrát jelentenek, az pedig, hogy üres, azt jelenti, hogy országodban rendkívül agyafúrt tolvajok élnek.

Második kérdésedben egy aranytálcán álló sörbet kehely és egy méreggel telt kehely jelentéséről kérdeztél. A tálca a trónod, a sörbet az édes bókok tömkelegét jelenti, amiket kapsz. A méreg pedig a nehézség, ami a népedet sújtja.

Harmadik kérdésed arról szólt, hogy mit jelent ha a lányod egy ezüst tálcára tesz egy fiúbabát és egy lánybabát, közéjük pedig egy ezüstgyűrűt helyez. Ez egy üzenet neked, uram, hogy a lányod elérte azt a kort, amikor férjhez mehet és szomjúhozza a szerelmet. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy nem tudtad beteljesíteni atyai feladataidat vele szemben. Látod uram, ilyen könnyű megválaszolni a kérdéseket, de a palota megépítése több időbe fog kerülni, ezért kérlek bocsáss el, hogy elkezdhessek dolgozni rajta.”

Keloglan hazatért és elmesélte az anyjának, mi történt vele aznap.  Az anyja így sopánkodott: „Keloglan, drága fiam, minden kakas a saját szemétdombjáról kukorékol és a padisah szemétdombja a saját trónja. Add fel ezt a lehetetlen álmot, hogy te is padisah légy!”

„Ne mondd ezt anyám, mert semmi sem lehetetlen ezen a világon!” Ezek után Keloglan elment, hogy tanácsot kérjen egy bölcs öregembertől, aki a városban lakott.

„Hogyan építhetek egy olyan palotát, ami egyedülálló szépségében és erősségében is?” - kérdezte.

„Senki sem tud ilyent építeni egyedül” - mondta az öregember,” össze kell hívnod az összes rokonod és az összes barátod. Rengeteg segítő kézre lesz szükséged ahhoz, hogy felépíts egy ilyen palotát.”

Keloglan követte a bölcs öregember tanácsát, és elment minden emberhez, akinek azelőtt az álmáról beszélt, és azok beleegyeztek, hogy segítsenek neki. Egyesek márványt adtak, mások egyéb építkezési anyagokat. Ilyen sok segítséggel, a palota három hónap alatt elkészült. Ekkor Keloglan elment a padisahhoz és így szólt:

„Íme, felépítettem a palotát, ahogy kérted. Most itt az ideje, hogy te is betartsd az ígéreted.”

A padisah nagyon meglepődött ezen, és miután szemügyre vette a palotát, ezt mondta :

„Nem értem, hogyan sikerült felépítened ezt a palotát!”

Keloglan mosolyogva felelt: „Felséges uralkodóm, egy embernek előbb tudnia kell, hogy mire képes önmaga. Utána meg kell tanulnia, hogyan segíthetnek rajta mások. A nehéz feladatok könnyűvé válnak, ha az emberek együtt dolgoznak.”

A padisah rájött, hogy Keloglan rendkívül okos fiatalember, sokkal okosabb mint gondolta. Tudta már, hogy meg kell ölnie Keloglant, ahhoz, hogy megtarthassa a trónját. Ezért aztán így szólt : „Remek! Keloglan, beteljesítettél mindent, amit kértem, ezért neked kell adnom a trónomat. Ezt egy nagy mulatságon teszem meg, ahová meghívunk minden embert.”

Naplementekor elkezdődött a mulatság, és rengeteg ember ment a padisah palotájába, hogy vigadjon. Mindenkinek bort szolgáltak fel aranykehelyben, de a padisah mérgezett bort tétetett Keloglan elé. Amikor Keloglan a kehely után nyúlt, a bölcs öregember, aki mellette ült, figyelmeztette: „Vigyázz Keloglan! Egy padisah nem képes könnyen lemondani a trónjáról!”

Keloglan értett a szóból. Várt, amíg úgy érezte, senki sem figyel rá, aztán kicserélte kelyhét a padisah kelyhével. Az uralkodó persze észrevette, csakhogy mielőtt bármit is tehetett volna, Keloglan felállt, és jó hangosan, hogy mindenki hallja, így szólt:

„Felséges uralkodóm, javasolom: ürítsük poharunkat országod embereire!”

Nem tudván teljesíteni ezt, a padisah dühösen kijelentette, hogy az ünnepségnek ezennel vége, és mindenkinek haza kell mennie. A vendégek mindannyian elnémultak a meglepetéstől. Amint ott ültek, a síri csendben, az okos ember felállt, és így szólt az összegyűltekhez:

„Emberek, immár tudjátok, kinek kell az uralkodótoknak lennie!”

Ekkor az emberek fellázadtak, és megdöntötték a padisah uralmát, és a trónt Keloglannak adták. Ezután hozzáadták feleségül a padisah lányát. A lakodalmat negyven éjen és negyven napon keresztül ülték, a fiatalok pedig még ma is élnek, ha meg nem haltak.
Fordította: Gálfalvi G Zsolt
Megosztás a Google Pluson