Magyar Császári Pillanatművek: Helló-belló (dalszöveg)



De szép az ég,
szép fészbuk-kék ég,
csücsülj velem a felhő szélén,
lelóg a lábunk,
s úgy kólázgatunk.

A kismadár az őz agancsán,
a hód család a folyó partján henyél,
de mé'rt ne lennél az enyém?

Helló-belló szép királylány,
lelóg a Földre a szivárvány,
két szívószállal a pohárban,
kit érdekel, mi van a világban.

Helló-belló csak fölfelé,
kipörgetés, elszédülés,
nincs térerő, helló-belló, helló-belló...

Eperfagyit szedünk a fáról,
masnit kötünk egy napsugárból simán,
holnaptól nem kelünk korán.

Szépek leszünk és filmszínészek,
tökéletes anyagcserével,
csak egyszer lájkolnál vissza az életben.

Helló-belló szép királylány,
lelóg a Földre a szivárvány,
két szívószállal a pohárban,
kit érdekel, mi van a világban.

Helló-belló csak fölfelé,
kipörgetés, elszédülés,
nincs térerő, helló-belló, helló-belló...

Helló-belló szép királylány,
lelóg a Földre a szivárvány,
két szívószállal a pohárban,
kit érdekel, mi van a világban.

Helló-belló csak fölfelé,
kipörgetés, elszédülés,
nincs térerő, helló-belló, helló-belló, helló-belló, helló-belló...
helló-belló, helló-belló, helló-belló... helló-belló 


Megosztás a Google Pluson