Bognár Imre Áron: Bosszú

Rozsdás szegeket döfünk lelkébe,
Kifacsarjuk szíve minden jóságát,
Harákolva köpjük le feje felett a glóriát,
Kátrányos ecsettel festünk az égre inverz-szivárványt.

Felpofozzuk.
Oldalba rúgjuk.
Sárba döngöljük.
Csak azért,
Hogy mi Győzzünk!

Karddal rontunk rá, pedig nem ellenség,
Ágyúval lövünk, pedig még vára sincs,
Vesztesnek hirdetjük, pedig háború sosem volt...
A Hóhér mért siratja meg a trónbitorlót?

Karját tépjük.
Húsát marcangoljuk.
Emberségünk levetjük.
Csak azért,
Hogy mi Győzzünk!

A túl nagy Koszorú nem hagy választást,
Az Ego ott áll, s figyeli, mit csinálsz,
Ha bántottak, bántsd vissza, ez az ősi forma,
Lelked dobd ki az ablakon, nem lesz többé útban!

Csak hogy mi Győzzünk...
Csak hogy Te győzhess...