Urrné Nagy Viktória: Úgy torzulsz bennem

Úgy torzulsz bennem, hogy tökéletes vagy.
Emlékek simítanak, ha gyűrötté ölellek.
Most megöllek, mert hibáidra vágyom:
bőrödön egy szép pattanásra,
bőrkeményedésre a sarkadon,
fájós derékkal nyögj mellettem,
sántulj meg, vénülj, mint én, változz -
hisz mindez olyan észrevétlen,
ha jelen vagy.
Szeretlek.
Ölellek-öllek minden pillanatban.
...emlékeimben úgyis tökéletesre torzulsz...