Ove Berglund svéd orvosnak, műfordítónak adományozza idén a Tóth Árpádról elnevezett műfordítói díjat a Budavári Önkormányzat. Az elismerést szombaton négy órakor adják át az alkotónak a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepén a Szentháromság téren. A svéd műfordítót Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő köszönti és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke méltatja.
A Budavári Önkormányzat 2011-ben alapította az irodalmi díjat Tóth Árpád születésének 125. évfordulója alkalmából. Az elismerést azok az alkotók, műfordítók kaphatják meg a szakmai szervezetek ajánlása alapján, akik tevékenységükkel gazdagították a magyar kultúrát, illetve hozzájárultak annak nemzetközi megismertetéséhez. A 2000 euróval, emlékplakettel és oklevéllel járó elismerést egyik évben egy hazai műfordító, a rákövetkezőben egy olyan külföldi alkotó kaphatja meg, aki sokat tett a magyar irodalom külföldi népszerűsítéséért. Az első díjazott Tandori Dezső költő, író, műfordító, a kerület lakosa volt.
Ove Berglund 1940-ben született Stockholmban. Az orvosi egyetemen szerzett diplomát, majd pár éven belül molekuláris biológiából tette le nagydoktori vizsgáját. Kutató biokémikusként dolgozott, majd 1978-ban állást ajánlottak neki az Egyesült Államokban, ahol érdeklődése az AIDS-kutatás irányába fordult. 1980-ban tért haza Svédországba, ahol a Karolinska Intézet AIDS-kutató csoportjának vezetőjévé nevezték ki. Tízévi kutatás után áthelyeztette magát a dél-stockholmi kórház AIDS-betegeket ellátó osztályára, ahol főorvosként, majd osztályvezető főorvosként dolgozott. Jelenleg nyugdíjas.
Az elmúlt években több magyar író, költő versét fordította le svéd nyelvre, a többi közt József Attila, Babits Mihály, Berzsenyi Dániel, Radnóti Miklós, Lázár Ervin, Kányádi Sándor és Weöres Sándor műveit ismertette meg a svéd közönséggel. A kötetek nagy részét saját költségén adta ki a kiadója, a Brända Böcker kiadó – tájékoztatta az MTI-t a Budavári Önkormányzat.
Ove Berglund nem beszél magyarul, mégis azt vallja, hogy „a magyar az istenek nyelve, és azért teremtették, hogy az emberek költeményeket írjanak rajta” – idézi az alkotót az önkormányzat közleménye, amely kitér arra is, hogy a fordító a verseket először nyersfordításban fordíttatja le, majd a nyersanyagot ülteti át a versritmus, a szakaszbeosztás és rímképlet szerint svéd nyelvre.
Az első József Attila-kötet 2004-ben jelent meg a Brända Böcker kiadó gondozásában En eld som bränner mig (Tűz, ami eléget) címmel. Az azóta eltelt időben két Kányádi Sándor-, egy Babits Mihály-, egy Weöres Sándor-verseskötet és egy Lázár Ervin-mese jelent meg a kiadásában. Legutóbb, 2010 februárjában egy Radnóti Miklós-kötetet mutatott be a közönségnek. A Krig, död, kärlek című kötetben Ove Berglund harmincnégy Radnóti-fordítása jelent meg, amiből nyolc vers a bori füzetből származik.
A Budavári Önkormányzat 2011-ben alapította az irodalmi díjat Tóth Árpád születésének 125. évfordulója alkalmából. Az elismerést azok az alkotók, műfordítók kaphatják meg a szakmai szervezetek ajánlása alapján, akik tevékenységükkel gazdagították a magyar kultúrát, illetve hozzájárultak annak nemzetközi megismertetéséhez. A 2000 euróval, emlékplakettel és oklevéllel járó elismerést egyik évben egy hazai műfordító, a rákövetkezőben egy olyan külföldi alkotó kaphatja meg, aki sokat tett a magyar irodalom külföldi népszerűsítéséért. Az első díjazott Tandori Dezső költő, író, műfordító, a kerület lakosa volt.
Ove Berglund 1940-ben született Stockholmban. Az orvosi egyetemen szerzett diplomát, majd pár éven belül molekuláris biológiából tette le nagydoktori vizsgáját. Kutató biokémikusként dolgozott, majd 1978-ban állást ajánlottak neki az Egyesült Államokban, ahol érdeklődése az AIDS-kutatás irányába fordult. 1980-ban tért haza Svédországba, ahol a Karolinska Intézet AIDS-kutató csoportjának vezetőjévé nevezték ki. Tízévi kutatás után áthelyeztette magát a dél-stockholmi kórház AIDS-betegeket ellátó osztályára, ahol főorvosként, majd osztályvezető főorvosként dolgozott. Jelenleg nyugdíjas.
Az elmúlt években több magyar író, költő versét fordította le svéd nyelvre, a többi közt József Attila, Babits Mihály, Berzsenyi Dániel, Radnóti Miklós, Lázár Ervin, Kányádi Sándor és Weöres Sándor műveit ismertette meg a svéd közönséggel. A kötetek nagy részét saját költségén adta ki a kiadója, a Brända Böcker kiadó – tájékoztatta az MTI-t a Budavári Önkormányzat.
Ove Berglund nem beszél magyarul, mégis azt vallja, hogy „a magyar az istenek nyelve, és azért teremtették, hogy az emberek költeményeket írjanak rajta” – idézi az alkotót az önkormányzat közleménye, amely kitér arra is, hogy a fordító a verseket először nyersfordításban fordíttatja le, majd a nyersanyagot ülteti át a versritmus, a szakaszbeosztás és rímképlet szerint svéd nyelvre.
Az első József Attila-kötet 2004-ben jelent meg a Brända Böcker kiadó gondozásában En eld som bränner mig (Tűz, ami eléget) címmel. Az azóta eltelt időben két Kányádi Sándor-, egy Babits Mihály-, egy Weöres Sándor-verseskötet és egy Lázár Ervin-mese jelent meg a kiadásában. Legutóbb, 2010 februárjában egy Radnóti Miklós-kötetet mutatott be a közönségnek. A Krig, död, kärlek című kötetben Ove Berglund harmincnégy Radnóti-fordítása jelent meg, amiből nyolc vers a bori füzetből származik.
(MTI)
0 Megjegyzések