Ha most jönne el a Világnak vége,
lehajtanám fejem, és némán tűrném!
Ha most jönne az Úr sötét angyala
és söpörné a világ bűzlő, mocskos bűnét!
A gyötrelmet, mit magunk érleltünk,
a kapzsiságot, mit mi teremtettünk,
a fájdalmat, mit csak ember adhat,
a rágalmakat, miket mi kerestünk!
Ha most jönne az Úr sötét angyala,
kitárnám karom, s némán viselném
a büntetést minden egyes bűnömért,
mert vétkes az, kinek ember az anyja!
Már a gyermekek is arra taníttatnak,
ne add oda, tiéd, enyém, az mostoha!
A paraszt csak dolgozik egész nap,
te vagy a patyolat, ezért te különb vagy!
A ruhácskád szebb, a másiké alantas,
nem méltó arra, hogy melletted maradhat!
A kutya legyen nemes, tiszta, drága!
A korcsot dobjuk csak ki a határba!
Mindent csak látszat, hírverés, csillogás!
Ami megkopott, azzal szemétre menten!
Ennyit érnek a tárgyak, semmit az érzelmek,
valahogy már nincs is semminek értelme!
Emberi szabályok, mik szigorúan betartatnak,
és ha nem fogadsz szót, fizess az államnak!
Hova lett a lélek tükre, a tiszta gondolat?
Mire való az Isten alkotta tízparancsolat?
Tiszteld atyádat s anyádat, hogy hosszú életű légy
a földön, melyet az Örökkévaló, a te Istened neked ad!
Ne ölj! Ó! Hisz a háborúk haszonért szítatnak!
Ne paráználkodj! Ezen bűnhöz már kétség sem fér!
Ne lopj! Vegyél példát a nemes politikusokról!
Keveset nem is, a nagy üzlet nagy tételről szól!
Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúságot!
De eskü alatt vallani néha szép kis hasznot hoz!
Ne kívánd felebarátod házát, feleségét, szolgáját,
sem ökrét, sem bármi javát, sem az ő szamarát!
Ó, jaj! Gyarló ember! Téged csak a kapzsiság hajt!
De hová vezet az, ami régmúltból általad örökké tart?
Hiába jött el az Atya, a Fiú és a Szent Lélek,
hiába halt meg Jézus is, talán éppen érted!
Hiába a csoda, e föld, ahol élned lehetne,
ha nem látod, mi az, mit tenned is kellene!
Ha most jönne el a Világnak vége,
pusztító szárnyaival az Úr angyala,
lehajtanám fejem, mert megértettem,
nem él tán a földön egy igaz ember sem!
1 Megjegyzések