Kapocsi Annamária: Festett képhit

Voltak mesék még
nyolcvankilencben,
kaptam még várat
festett képhitben,
szivárványvihart
és csendet loptam,
felhőmagaslaton
hintáztattam

minden hitem,
a padlásfeljárón,
cseresznyefán
és égi hintón
fogatot hajtott,
én hittem a hangot,
voltak mesék
és csodák, szív véd.

Védett, letettem:
ketrec kutrica,
főtéri kirakat
padlajtorja,
most kockakődöcögő,
rongyos vigasz,
kopog a szópatkó,
"könnyű tavasz".

Voltak mesék még
nyolcvankilencben,
néztem a képet
a várfala rendben,
áll még a torony,
és vannak még fák,
beköltöznék,
ha hinnék csodát.