White Marguerite: Talány
Szabad vagyok, mint azok a vadak,
Akiket hajnalban hív a friss patak,
Elillanok, mielőtt megpillantanál.
Szabad vagyok, mint a sasmadár,
Mely a kék magasban száll.
Ne akard befogni.
Szabad, mint kövek a parton,
Belerúgsz az utcasarkon,
Mert nem látod.
Hadd maradjak titok és talány,
Csak egy kócos barna lány,
Kit megszerettél egykoron.
0 Megjegyzések