Warrior Menyus: Az életem

Az életnek két arca van, az egyik mindig nevet,
A másik meg csak sír, vagy éppen az is nevet,
Hogy nem találod helyed, a világod elveszett,
És nincs ember, ki szeret, csak aki eltemet,
Nekem már leesett, hogy hiába vagy edzett,
Az élet úgyis megpuhít, szavadat ne feledd,
Nehéz eset lehet, ha már anyukád se szeret,
A szitkokat lenyeled, lassan begyógyul a sebed,
Egy hetet gyászban töltesz, a fájdalom megnyesett,
Egyet pedig vidáman, de nem forrt be a heged,
A kezed lesz a zálog, ezért megjegyzem a neved,
Hát gondolj a szép dolgokra és szeresd, aki szeret.