ismerős arcképek.
Mást mutatnak másnak,
de nem az igaz társnak.
Hazugok hazudnak,
rám ujjal mutatnak.
Nem vagyok én senki,
minek így büntetni?
Hamis fény vakítasz,
végig nagyot alakítasz.
Nem látom ki vagy te,
kitakar a hamis fény.
Bűvkörödbe bevontál,
lelkemből is raboltál.
Lecsupaszítottál
Csontomig.
Most belém nyomod késed,
húsomból is vérzek.
Marcangolsz és harapsz,
végül diadalt aratsz
Elnyomsz és elföldelsz,
síromnál ujjat tördelsz.
Mutatod ki nem vagy,
Álarcodba bújva vagy.
Imát mondasz csendesen,
mosolyogsz is kedvesen.
Földet dobsz rám elsőnek,
integetsz a felhőnek.
0 Megjegyzések