Hernádi Bálint: Új út

Az embereknek mutatnak egy képet,
Ami azt mutatja, hogy szép az élet.
Mégsem feledkeznek meg arról,
Hogy milyen az érem a túloldalról.

Ezek csak bámulnak maguk elé,
Miközben sodródnak valami felé.
Valami felé, amiből nincsen kiút,
És aminek a vége egy feneketlen kút.

Mivel te csendben tűrsz, mert félted a rangod,
Ezért helyetted én húzom meg a vészharangot.

Neked egy kéz kell, ami helyes irányt mutat,
Hogy hogyan járd ki helyesen az utad.
Soha ne ess bele abba a hibába,
Hogy állsz egy helyben a csodára várva!
Inkább fordulj meg, és ússz szemben az árral,
Azzal, hogy magadba nézel, s szembe minden hibáddal.

Ahhoz, hogy benned helyre kerüljön minden,
Rendbe kell lennie mindennek ITT benn.
S ha már a süllyedő hajódon betömtél minden lyukat,
Büszke lehetsz, mert a cipőd már koptat egy új utat.