Irodalmi tallózó | Ady
Endre, József Attila, Juhász Gyula, Szabó Lőrinc azon költőink közé tartoznak,
akiknek munkásságát sokszor jelentősen befolyásolta egy-egy magánéleti,
párkapcsolati változás. Ezeknek számos versükben hangot adtak. Cikkünkben annak
jártunk utána, hogy az említett művészek alkotói tevékenysége mennyire
alakulhat át egy-egy magánéleti fordulat hatására. Szakács László
összeállításának elkészítéséhez Lengyel András, szegedi irodalomtörténésztől
kért segítséget....
|
A férfi nő kapcsolat az emberek egymás közötti
érintkezésének egyik speciális, ugyanakkor alapvető jelentőségű
viszonyrendszere. Nemcsak a szexualitás miatt, hanem azért is, mert egy olyan
intim és az ember lényegét közvetlenül érintő reláció fejeződik ki benne, ami
nagyon sok mindent meghatározhat egy ember életében. Kiváltképp igaz ez a
felvetés a költőkre, írókra, ezért is nehéz pontosan megválaszolni azt a
kérdést, hogyan hatott egy-egy új szerelem, szerető, egy kapcsolat
felbomlása, adott esetben a válás a poéta munkásságára.
Azonban az írók, költők ugyanolyan emberek, mint a többi átlagember, pusztán annyi a különbség, hogy ezeknek az alkotóknak az életvitele sokkal nyitottabb, aktívabb, ezért a társadalmi jelenségek, szokások még inkább tetten érhetők viselkedésükben, kapcsolataikban, szerelmeikben, amelyekkel bizonyos magatartásformákat modelleznek.
Ady: a szeretők örökös hajszolója
Sokunk számára ismert lehet, hogy Adynak nagyon sok nőügye volt. Ezeknek
a "kis női csukáknak" nem egy művében hangot is adott. Puszta
fölsorolásuk is több oldalon keresztül tartana, ezért ettől utólagos
engedelmükkel eltekintenék. A sok kapcsolatnak ráadásul más-más súlya is
volt.
A Léda-kapcsolat több szempontból is fontos számára. Ez a viszony Nagyváradon indul, ahol akkor a szellemi klíma sok szempontból ösztönözte Adyt, és az igazi Ady kialakulásához jelentősen hozzájárult. Léda, aki egy okos, intelligens, tájékozott nő volt, aki a maga módján a költő kiteljesedésében döntő szerepet játszott, felszabadító hatással volt rá. Nem a szexualitás volt a domináns ebben a kapcsolatban, sokkal inkább az intellektuális, érzelmi harmónia. Ennek ellenére nem volt problémátlan a kapcsolat, számos belső feszültség jellemezte. Jellemző példa a szellemi összhangra, hogy Léda elmondása alapján Ady írt egy cikket egy olyan kiállításról, amit nem is látott, ugyanakkor az írás megállta a helyét. Talán az is köztudott, hogy a költő egyetlen gyermeke, aki halva született, Lédától való. De Diósyné Brüll Adél fontos szerepet játszott a külföldi, párizsi utakban is, ráadásul nemcsak anyagi szempontból. A francia fővárosban együtt töltött időszakban Léda sok vonatkozásban meghatározta azt, mire nyílik ki Adynak a szeme, milyen jelenségeket hogyan lát meg, él át, mit tart fontosnak. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy Ady zseni volt, akit Léda okossága, intelligenssége kezdetben inspirált, de egy idő után a terhére volt. Egy adott ponton a zsenije asszimilálta Léda tudását, aki utána feleslegessé vált a költő számára, nem tudta betölteni korábbi szerepét. A kapcsolat ilyetén alakulása nyilvánvalóan belejátszott Ady önpusztító életébe is. Viszonyuk vége felé minél nagyobb terhet jelentett Léda a költőnek, annál újabb, fiatalabb, szebb nők után futott. Az ösztönző, pozitív hatás azonban elvitathatatlan. Ady Léda alatti és utáni szerelmei azonban sosem voltak többek, mint múló kalandok, egyéjszakás, pillanatnyi fellángolások. Szanatóriumi gyógykezelései alatt is számtalanszor bonyolódott kapcsolatba nővérekkel, betegtársaival. Ezekben a kapcsolatokba az is szerepet játszott, hogy Ady tisztában volt vele, az ő életmódja, önpusztítása nem alkalmas egy hosszú távú, tartós, monogám kapcsolatra.
József Attila: Márta mindörökké
József Attilának egyetlen nagy szerelme volt, Vágó Márta, annak ellenére,
hogy ő is számos nővel került kapcsolatba. Vágó a költő fiatalságának
legmeghatározóbb kapcsolata, egy okos, művelt leányzó volt, aki sok
szempontból olyan kihívást jelentett József Attilának, ami személyiségének
teljes átrendeződéséhez vezetett. Márta ugyanis intenzív munkára, tanulásra
ösztönözte a költőt, aki még polgári állást is vállalt volna viszonyuk
rendeződéséért. Amikor ez a kapcsolat sok szempontból tisztázatlan
körülménynek köszönhetően megszakadt - Vágó Márta külföldre került -, akkor
József Attila szó szerint megrendült. Ezt követően kerül a költő
szanatóriumba. Igaz, hogy évekkel később ez a kapcsolat felújul, sőt bizonyos
vonatkozásokban még intimebbé válik, de ez már csak egy fellángolás, és nem
tudja ugyanazt a súlyt, fontosságot képviselni a költő életében, mint
korábban.
A viszonynak ekkor van egy sajátos, másodlagos szerepe is: Vágó Márta emlékirataiban megírja a kapcsolatát József Attilával, ami a József Attila-irodalom egyik legszebb és leginformatívabb darabja, ami nélkül az irodalomtörténészek nagy bajban lennének kutatásaik során. József Attila életének második legjelentősebb párkapcsolata a "proletár Jeanne D'Arc-hoz" Szántó Judithoz fűződő élettársi kapcsolata. Az legalább olyan összetett és bonyolult viszony volt, mint a Mártával való kapcsolata. A megszakításokkal együtt eltöltött hat év alatt Judit gondoskodik Attiláról, mos, főz rá, ellátja, megteremteni neki az alkotáshoz szükséges harmonikus feltételeket. Ugyanakkor az is biztos, hogy ez a kapcsolat korántsem jelentett akkora élményt József Attilának, mint a Vágó Mártához fűződő viszonya. Egyrészt Mártát sohasem tudta igazán elfelejteni, másrészt Judit sokkal merevebb személyiség volt, ráadásul korántsem volt olyan művelt és okos, mint Márta. Igazi szerelmes verset Szántó Judithoz soha nem is írt József Attila, a hozzá írt művek vagy mással foglalkoznak, vagy töredékek. Mindezek ellenére fontos tény, hogy amikor 1936-ban szétköltöznek, Attila otthagyja Juditot, akkor jelentős változásokon megy át a költő művészete. Ez az időszak József Attila kései költészetének nagy kibontakozása. Az élettársi viszony az utolsó években sok szempontból nyomasztotta már Attilát, viszont a szétválás után ismét van egy nagy kibontakozás a költészetében. A szétköltözésnek negatív hozadékai is vannak, amiről érdekes módon a József Attila kutatók is keveset beszélnek. Ez a nagy költői kibontakozás ugyanis párhuzamos Attila lelki összeomlásával. Míg Szántó Judittal együtt valahogy volt egy pszichés stabilitása a költőnek. Ekkor is járt pszichoanalitikus kezelésekre, de ekkor még tartotta magát, míg az elválás után magára maradva teljesen összeomlik. Azt túlzás lenne állítani, hogy a többszöri szanatóriumi kezelés, majd a későbbi öngyilkosság teljes egészében Judit rovására írható, de a stabil, minimális háttér elvesztése közrejátszhatott Attila sorsának alakulásában. Viszont arról sem szabad elfelejtkezni, hogy a Judit kapcsolat idején születik például Attila egyik leghíresebb szerelmes verse, az Óda, azonban azt nem Judithoz, hanem Marton Mártához írta, akivel Lillafüreden, az Írók hetén ismerkedett meg, és csak néhány napra. Juditon és Mártán túl Kozmutza Flóra, Illyés Gyula későbbi felesége, játszott még nőként meghatározó szerepet József Attila életében. Flóra is egy okos, intelligens nő volt, aki viszont nem érzett szerelmet a költő iránt. Attila ebben a kapcsolatban felépítette a maga szerelmét anélkül, hogy ez emberi szimpátiánál és rokonszenvnél sokkal több lett volna. Arról sem szabad elfelejtkezni, hogy nem egyszer voltak alkalmi kapcsolatai is Attilának, sőt, amikor a Szép Szó szerkesztője volt, akkor megindul körülötte a nők "dongása". Egyre többen érdeklődnek iránta, s próbálnak hozzá közel férkőzni. Neki azonban nem ezek a kapcsolatok voltak a döntőek, igazából sosem érdekelték a könnyen learatható babérok, hanem mindig az igazi, nagy mély szerelemre vágyott. Ez azonban sohasem jött össze neki. Gyömrői Edit pszichoanalitikusához fűződő kapcsolatában ismét úgy érezte, itt a nagy lehetőség egy újabb komoly szerelemre, azonban Edit ebbe nem ment bele. Ekkor viszont ismét ragyogó versek születtek - Gyermekké tettél -, másrészt nagy lelki gyötrelmei voltak Attilának és a lelki teherbírását alaposan próbára tette ez az időszak.
Szabó Lőrinc: huszonhat évig tartó
titkos kapcsolat
Szabó Lőrinc élethelyzetére jellemző, hogy kis túlzással érdekházasságot
kötött Mikes Lajos lányával, Klárával. Mikes az Est lapok meghatározó alakja
volt, az irodalmi rovat szerkesztője. Annak ellenére, hogy nem váltak el,
különböző életrajzi írásokból, versekből tudjuk, hogy házasságuk korántsem
volt feszültségektől mentes. Ráadásul házassága mellett Szabó Lőrincnek
huszonhat éven át volt szeretője Korzáti Erzsébet. Szeretőjének számos,
költészetét meghatározó verset írt Szabó, akinek a személyiségét is döntően
befolyásolta ez a titkos viszony. Szabó Lőrinc felfogását a férfi-nő
viszonyról tökéletesen ábrázolja a Semmiért egészen. Szabó egy erősen egoista
alkat volt, s ez a mentalitás a költészetében is tetten érhető.
Babits: józanság munkában,
szerelemben
Babits Mihály Ady halála után nagyon közel járt
ahhoz, hogy feleségül vegye Csinszkát. Egy gyönyörű románc fűzte Boncza
Bertához, azonban Babits józanabb volt annál, hogy belemenjen a házasságba.
Felmérte a kapcsolat társadalmi fogadtatását, s inkább kihátrált ebből.
Babits a Csinszka-kapcsolat után találkozott Török Sophie-val, aki jóval kisebb formátumú alkotó volt számos nyugatos költőnél. Ennek ellenére sokkal több verse jelenhetett meg a Nyugatban, mint például Juhász Gyulának vagy József Attilának. Babits kicsit meg is konstruálja a felesége személyiségét, és az ő tekintélye révén érvényesül, a kritikusok is sokszor figyelembe veszik, hogy Török Sophie "leánykori neve" Babits Mihályné. Az is világosan látható, hogy a Babits-Török viszony eléggé kirakatjellegű, s vannak olyan oldalai, amelyek nagyon árulkodóak. Babits betegségét Sophie egyáltalán nem tudta elviselni, s nem azért, mert aggódott vagy féltette volna Mihályt. Babits halála után viszont légüres térbe kerül, s végleg elveszti a talajt. Ez az írófeleségekre sokszor jellemző. Harmos Ilona, Kosztolányi Dezső felesége (írói nevén: Görög Ilona) is hasonló helyzetbe került a költő halála után. Rajta és az írásain is meglátszódott Kosztolányi elvesztése, hiszen korántsem tudott a korábbi színvonalon alkotni.
Juhász Gyula: a reménytelen
szerelem költője
Párkapcsolati szempontból Juhász Gyula alighanem az
egyik legszerencsétlenebb sorsú magyar költő, hiszen sehogy sem jönnek össze
a kapcsolatai. A nagy szerelem, illetve inkább a nagy szerelemmé stilizált
nőalak Sárvári Anna, aki viszont nem volt több, mint egy kétes hírű, nem túl
tehetséges színésznő. Azt a hölgyet, akivel a leginkább párkapcsolatba került
Juhász Gyula Kilényi Irmának hívták. Kilényi a költő önkéntes titkárnője
volt, és mélyen szerelmes Juhász Gyulába. Juhász halála után egészen az
öngyilkosságáig ápolta, gondozta, gyűjtötte az imádott férfi kéziratait.
Juhász Gyula nagyon becsülte, értékelte a titkárnői munkáját, de nem tudta
nőként látni. Az ilyen paradoxonok végigkísérték a költő életét: Annát
sehogyan sem tudta elérni, Irma viszont egyáltalán nem kellett neki, annak
ellenére sem, hogy gyakorlatilag semmit nem kellett ahhoz tennie, hogy
meghódítsa a nőt. Juhász érezte, hogy fontos volt Kilényinek, de inkább
egyfajta testvéri szeretetet érzett iránta, mint szerelmet.
A fentiekből talán kitűnik a költők legalább annyira gyarlók és esetlenek, mint mi, átlagemberek. Ugyanúgy küzdenek, szenvednek egy rajongott nő miatt, mint a "rendes, polgári" foglalkozású férfiak. A különbség talán annyi, hogy ezeknek a meglehetősen finom idegrendszerű embereknek a párkapcsolataiban a nőknek egy kicsit másfajta, különlegesebb szerep is jut. Rivaldafény, kitüntetett figyelem, s ha úgy alakul, megvetés. Hiszen ők azok, akik mellettük élhettek. A szexuális és pszichológiai vonzások mellett ugyanis sok esetben hatalmas szociokulturális különbségek mutatkoztak az alkotók és az imádott nők között. Önök szerint megérte nekik? |
Szakács László * Rajzok: Volent Katalin
0 Megjegyzések