Karjába zár a halál.
Átölelve, büszkeségem letörve,
lelkem a mennybe,
testem a porba.
Szerves része voltam
egy letűnt időnek.
Most átadom magam a földnek,
s a kortalan kórnak.
Ez a vég,...s a kezdet.
Az ismert,...ismeretlen.
Mint egy újszülött,
csak sírok.
Körbe nézek,
körülöttem csak sírók.
Ki örömtől, ki bánattól,
de nedves szemmel,
végső búcsút vesz.
Mert elment,
aki egyszer már eljöhetett.