te választottad azt, én meg ezt az életet!
ha azt lesed titokban, mi van velem,
ne feledd ugyan ezt, én is megtehetem!
de amit lezártunk, ne bolygasd nagyon,
hisz időnként feltörhet bennünk még fájdalom!
mosollyal arcodon, járj a világba,
hogy belül mi lehet, senki nem látja!
hazudj a szívednek, idővel megszokod,
és azt hogy, úgy fáj, soha ki nem mondod!
menj ki a szabadba, nézz fel az égre,
suttogd az üzenetet, a lengedező szélbe!
választ soha ne várj, az nem a szél dolga,
a választ a szíved, hang nélkül is hallja!
0 Megjegyzések