1. A műjegyzék célja
Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a letett, illetve zárt borítékban a letevőnek visszaadott műpéldánnyal, illetve a műjegyzékbe vételről kiállított igazolással szerzői jogvitákban nyújt bizonyítási segítséget. E célból műjegyzéket vezet a 2.2 pont szerinti művekről és letétként őrzi azokat a műveket, amelyeket a Bejelentő(k), Szerző(k) az Egyesületnél műjegyzékbe vétel vagy letéti elhelyezés (archiválás) céljából bemutattak vagy letétként elhelyeztek.
Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület által végzett műjegyzékbe vétel szerzői jogokat nem keletkeztet, tekintettel arra, hogy a szerzői műveket minden külön nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül is védi a szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. tv., Szjt).
A művek jegyzékbe vétele önkéntes, annak célja csak az, hogy teljes bizonyító erejű magánokirattal (Igazolás) igazolja azt a tényt, hogy az adott mű a műjegyzékbe vétel időpontjában a műjegyzékbe vétel szerinti tartalommal létezett és elősegíti a szerzőség, valamint a mű azonosíthatóságának bizonyítását. A műjegyzék és a műjegyzék adatairól kiállított Igazolás szerzőségi vélelmet az Szjt. 94/B.§ alapján nem keletkeztet, és a műjegyzék adatairól kiállított Igazolás nem közokirat.
Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a műjegyzékbe vétel során a műfaj tekintetében minősítő tevékenységet nem végez, a mű egyéni, eredeti jellegét nem vizsgálja, nem vállalhat felelősséget azért, hogy a mű mások szerzői jogait nem sérti és a szerzői minőséget, szerzői jogosultságot nem igazolja.
2. Meghatározások
2.1. Műjegyzék - borítékban lezárt (nem letétként őrzött), vagy letétként kezelt (archivált) művek adatait (a mű elnevezése, a rögzítés módja, a mű típusa) és a Bejelentő(k), Szerző(k) adatait (név, lakcím vagy székhely) tartalmazó, számítógépen tárolt elektronikus adatgyűjtemény. A műjegyzékbe vétel a Szerző(k) vagy Bejelentő(k) igénye alapján történik.
2.2. Műjegyzékbe vehető művek - a szerzői jogi törvényben meghatározott, borítékban történő lezárásra, vagy számítógépes archiválásra alkalmas szerzői művek:
- az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
- írásban, vagy hang-, illetve képfelvételen rögzített, nyilvánosan tartott beszéd, vagy előadás,
- számítógépi programalkotás (akár felhasználói program, akár operációs rendszer) és a hozzá tartozó dokumentáció
- színmű, zenés színmű, a táncjáték, és a némajáték,
- zenemű, szöveggel vagy anélkül,
- rádió-és a televíziójáték,
- filmalkotás és más audiovizuális mű,
- rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján létrehozott alkotás és annak terve
- fotóművészeti alkotás,
- térképmű és más térképészeti alkotás,
- építészeti alkotás és annak terve, épületegyüttes, illetve városépítészeti együttes terve,
- műszaki létesítmény terve,
- iparművészeti alkotás és annak terve,
- jelmez-és díszletterv,
- ipari tervezőművészeti alkotás.
A műjegyzékbe vehető művekkel és a műjegyzékbe vétellel kapcsolatban fontos előírásokat tartalmaznak a szerzői jogi törvény, és a Polgári Perrendtartás (Pp.) alábbi rendelkezései (A.) és az Igazolás átvételét igazoló elismervényben közölt Tájékoztató (B.):
(A)
1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések.
Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szezőjét megillető szerzői jogi védelmet.
Az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették.
1952. évi III. törvény a Polgári Perrendtartásról
Olyan tényállásra vonatkozóan, amely okirattal bizonyítható, a bíróság az egyéb bizonyítást mellőzheti.
A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette (...), feltéve, hogy (...) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
(B).
Tájékoztató
1.) A műjegyzékbe vétel semmiféle szellemi alkotásra vonatkozó védelmet nem keletkeztet, csupán arra szolgál, hogy bizonyítási eszköz álljon rendelkezésre arról, hogy a Bejelentő által szerzői műként megjelölt alkotás a műjegyzékbe vétel napján a műjegyzékbe vétel szerinti tartalommal létezett.
2.) A műjegyzékbe vett alkotás akkor minősülhet szerzői műnek, ha a bejelentés szerinti szerző(k) szellemi tevékenységéből fakadó, egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik. Vita esetén arról, hogy a bejelentett alkotás szerzői műnek tekinthető-e, és a szerzői jogi védelem kit illet, bíróság dönthet.
3.) Ha a műjegyzékbe felvett alkotás a 2. pont szerint szerzői jogi védelem alá tartozik, a védelem nem terjed ki az alkotásban rögzített ötletre, elvre, működési módszerre, elgondolásra, eljárásra, vagy matematikai műveletre. A felsoroltak közkincset jelentenek akkor is, ha az alkotást egyébként a szerzői jogi védelem megilleti.
4.) Az alkotásban esetlegesen rögzített műszaki, gazdasági, vagy szervezési megoldás (elv, eljárás, módszer) iprajogvédelmi (szabadalmi, minta-, félvezető topográfia, know how) oltalomképessége független a szerzői jogi védelem fennállásától.
5.) Az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették
2.3 Szerző - A szerzői jogi törvényben meghatározott azon természetes személy, aki a művet megalkotta.
2.4. Bejelentő - A mű jegyzékbe vételét kezdeményező természetes személy vagy szervezet.
2.5. Adatlap - Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület formanyomtatványa, amely a műjegyzékbe felvett adatok rovataiból áll (Kérjük nyomtatott betűkkel kitölteni!).
2.6. Igazolás - Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület által kiállított, és szabályszerűen aláírt, teljes bizonyító erejű magánokirat, amely a mű bemutatásának tényét és időpontját igazolja.
2.7. Átvételi elismervény - A Bejelentő nyilatkozata, amely a borítékban lezárt műnek az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülettől történő átvételét és a műjegyzékbe vétel hatályára vonatkozó Tájékoztató tudomásul vételét igazolja.
3. A műjegyzékbe vétel típusai, eljárás a műjegyzékbe vétel során
3.1. Művek lezárása borítékban
Azon művek esetén, amikor a Bejelentő a mű letéti őrzését nem kivánja igénybe venni, az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a bemutatott művet borítékba helyezi, az adatlapon feltüntetett adatokat számítógépen rögzíti és az azonosító számmal ellátott borítékot viaszpecséttel lezárja.
Az Egyesület a bemutatás tényéről Igazolást állít ki és a művet tartalmazó, viaszpecséttel lezárt borítékot a Bejelentőnek megőrzés céljából visszaadja.
A Bejelentő az átvételt elismervény aláírásával igazolja. Az adatlapot, az átvételi elismervényt, valamint a kezelési költség befizetését igazoló postai feladóvevény (másolati) példányát az Egyesület megőrzi.
3.2. Letét (archiválás)
A letéti őrzés esetén – a borítékoláson kívül – az Egyesület a Bejelentő által bemutatott, archiválásra alkalmas (A/4 méretű) anyagot fekete-fehér optikai olvasó alkalmazásával számítógép merevlemezén (vincseszterén) rögzíti, archiváló rendszer segítségével. Az adatlapon feltüntetett adatokat az Egyesület számítógépen rögzíti és a mű bemutatásának tényéről Igazolást állít ki, amelyen az archiválás tényét "A" jelzéssel feltünteti. Az adatlapot, az Igazolást, valamint a kezelési költség befizetését igazoló feladóvevény (másolati) példányát az Egyesület megőrzi.
4. Betekintés a műjegyzékbe
A műjegyzékbe felvett művek adatairól és az Igazolásban szereplő személyi adatokról az Egyesület irásbeli megkeresés vagy személyes érdeklődés esetén másolatot ad ki abban az esetben, ha ehhez a Szerző és a Bejelentő irásban hozzájárult.
A hozzájárulás a mű címének kiadásához nem szükséges.
A letétként őrzött művek, a kérelmező írásbeli kérelmére (költségeket lásd alább), kizárólag a Szerző(k) által együttesen az Egyesületnek adott teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazása alapján és az abban foglalt kikötések szerint adhatók ki.
5. Kezelési költségek
Egy műpéldány műjegyzékbe vételének kezelési költsége, boritékban történő lezárás esetén:
6.000,- Ft + ÁFA
A letétként őrzött művek archiválása esetén a kezelési költség:
7.000,- Ft + ÁFA
Az archiválás kezelési költsége a Bejelentő vagy a Szerző által kiválasztott 5 jellemző A/4-es oldal optikai olvasóval számítógép merevlemezére történő rögzítését (szkennelését) és az Igazolás kiadását foglalja magában. Minden további oldal rögzítésének kezelési költsége:
oldalanként 400,- Ft + ÁFA
Az Igazolásról készült másolat kezelési költsége:
2.000,- Ft + ÁFA
A letétként örzött művekről készült másolat kezelési költsége:
oldalanként: 300 - Ft + ÁFA
6. A műjegyzékbe vétel helye
Szerzői Ügyfélszolgálat
1016 Budapest, Mészáros u.15-17.
Telefon: (1) 488 2748
e-mail: ugyfelszolgalat@artisjus.com
0 Megjegyzések