Nyirő József íróra emlékeztek mintegy százan péntek délután Csepelen a Radnóti Miklós Művelődési Házban.
Takaró Mihály irodalomtörténész emlékeztetett: az
író munkássága 2013. szeptember 1-jétől a Nemzeti Alaptanterv része
lesz. Szerinte a két világháború közötti magyar irodalmi kánon csonka,
torz, és helyre kell állítani. Mint fogalmazott, a kánonból ideológiai
okokból száműzték a nemzeti-konzervatív irodalmat és az erdélyi
irodalmat. Takaró előadásában részletesen taglalta az író életútját,
felidézve, hogy Nyirő József megítélése "a maga korában pozitív volt".
Rámutatott, az erdélyi írót nemcsak székely apostolnak, hanem a
székelyek Mikszáthjának is nevezték, mert ahogy Mikszáth Kálmán a
palócokat, úgy Nyirő a székelyeket ismertette meg a világgal.
Az irodalomtörténész, utalva az író szélsőjobboldali múltjára,
elmondta, a magyar irodalom számos alakját száműzhetnék a kánonból
közéleti szerepvállalásaiért. Ugyanakkor leszögezte, szerinte a
kommunista eszmével való szimpatizálás miatt nem kell kizárni a magyar
irodalomból József Attilát, Babits Mihályt vagy Kosztolányi Dezsőt sem,
hiszen kiváló költők.
Miért nem hagyta ott a parlamentet 1944-ben? - tette fel a kérdést
Takaró, majd úgy válaszolt, hogy azért, mert Nyirő esküt tett, hogy nem
hagyja ott a képviselőházat. "Az utolsó percig, amíg lehetősége volt
tenni Székelyföldért, tett" - mondta az irodalmár. Szerinte az író soha
nem volt nyilas, mert nem volt tagja a nyilas pártnak.
Az író a székelység "morális mélyrétegeit" tárta fel - méltatta Uz Bence című
regényét Takaró, hozzátéve, Nyirő sosem az idillt, hanem a valóságot
mutatja be. Az irodalomtörténész emellett a 20. századi magyar irodalom
óriásának nevezte az írót.
Fotó:
mti
mti


0 Megjegyzések