A
Magyar Rádió Forgách András és Szemző Tibor A császár üzenete című
rádiójátékával nevezett a Prix Marulic horvát rádiós dráma és dokumentum
fesztiválra, amelyet május 19. és 25. között rendeznek Hvar szigetén a
történelmi városban, Hvaron.
(MTI) - Forgách András író elmondta, hogy Szemző Tibor zeneszerző,
performer és médiaművész az ötletgazda, ő kereste meg, hogy írjon olyan
forgatókönyvet Franz Kafkáról, a német nyelvű prágai íróról, amelyikből
egy másik Kafkát ismerhet meg a hallgató, nem a szorongó, depressziós
írót, hanem a szeretetre méltó embert, a talpraesett jogtanácsost, a
szikrázó humorú, ötletes, figyelmes, a szépségre fogékony, sörözni,
úszni, evezni szerető férfiút is.
Azt is tudta, hogy Szemző Tibor a szövegbe fogja komponálni a zenét. Több rétegű darab született: felhasználta Gustav Janouch Beszélgetések Kafkával című
könyvének beszélgetés-töredékeit és mai jeleneteket írt bele. Kafka
életének valós berlini története, amikor a játszótéren egy síró kislányt
faggatott és kiderült, hogy elveszett a babája. Azzal vigasztalta meg,
hogy a baba világkörüli útra ment, ezután minden nap jött az író egy
babalevéllel és fölolvasta a kislánynak. Ezek a babalevelek elvesztek,
de létezésükről utolsó szerelmétől, a sziléziai születésű, fiatal Dora
Diamanttól lehetett tudni.
Forgách András újra megírta a babaleveleket és fölhasználta A császár üzenete
című rövid Kafka novellát. Fölidézte azokat a beszélgetéseket is,
amelyeket Klopstock Róbert dombóvári születésű orvostanhallgatóval
folytatott Kafka Prágában a 20-as években. A fiatal medikus, aki a Kafka
családnál lakott, azt mondta az íróról, hogy megtalálta benne elveszett
bátyját. Klopstock orvosként is végig Kafka mellett volt és a Bécs
melletti Kierling szanatóriumában az ő karjai közt halt meg 1924-ben.
Klopstock a nácizmus elől az Egyesült Államokba emigrált és
tüdőspecialista lett - tette hozzá Forgách.
Szemző Tibor elmondta, hogy Kolkatába (Calcutta) utazott 2007-ben,
és a hosszú repülőútra Kafka novellákat vitt. Az író más volt abból a
világból, olyan távolságból nézve, másképp látja az ember saját magát
is, és érdekelte, hogyan érződik ki az írásokból Kafka identitása. Akkor
határozta el, hogy A császár üzenete című rövid - Szemző
szerint - zen szöveget beszélt nyelvekre veszi fel. Anyanyelviekkel 29
nyelven rögzítették, és a beszélt hang mint zenei szólam funkcionál
benne.
Hozzátette, hogy tavaly márciusban volt a rádiójáték premierje az
MR1-en. Készítettek belőle egy 1 órás fesztiválváltozatot, ezt viszik
most Hvarra és az európai rádiós fesztiválra, a Prix Europa nevű
seregszemlére, amelyet 1987 óta rendeznek Berlinben, ezúttal október
20-27 között.
A horvátországi rádiós fesztivál - amelyet 1997 óta tartanak -
névadója Marko Marulic reneszánsz költő, humanista, aki Spalatóban
(Split) született és Raguzában (Dubrovnik) élt és dolgozott. Főműve a
horvát nyelven írt Judita, amelyben a bibliai Judit történetét
dolgozta fel. Kora délszláv irodalmának legkiemelkedőbb alakjának
tartják. 1993 óta az 500 kunás bankjegyen az ő arcmása van.
A fesztiválon való részvétel feltétele, hogy csak 1921 előtti, az
irodalmi és a kulturális örökséghez tartozó régi szövegek
felhasználásával készült művekkel lehet pályázni. Azért ez a
meghatározott dátum, mert akkor készült az első rádiódráma. A horvát
rádió hangjáték osztálya az első hvari fesztiválra a Magyar Rádióból Simon Lászlót hívta meg a zsűri elnökének és Sumonyi Pap Zoltánt az egyik tagnak. 2001-ben Balázs Attila és Jósvai Lídia dokumentumjátéka, az Elfelejtett álom különdíjat nyert. 2007 óta a magyarok most először indulnak a Prix Marulicért A császár üzenetével.
Fotó:
mti
mti
0 Megjegyzések