Szőcs
Géza Limpopo című regénye orosz fordításának moszkvai bemutatójával
nyílt meg a Magyar Költészet Hete Oroszországban című rendezvénysorozat.
Szőcs Géza elmondta: épp hétfőn vette kézbe a Limpopo
horvát nyelvű fordítását is, ezt alig előzte meg az Inosztrannaja
Lityeratúra folyóirat közlése. Rendkívül megtisztelő számára, hogy a
költészet napján oroszra fordított szavaival találkozott ifjú kora
legendás hírű folyóiratában és a Lityeratúrnaja Gazetában is. A magyar
kulturális államtitkár azonban nemcsak erre a bemutatóra érkezett
Moszkvába.
Ebben a minőségében szerdán részt vesz egy sor költészet-napi
protokolláris eseményen, valamint a magyar–orosz kapcsolatok bővítéséről
tárgyal az orosz kulturális miniszter helyetteseivel. Színházi
szakemberekkel is tervez találkozót: régóta tárgyalnak Jurij Ljubimovval, hogy Budapesten két előadást rendezzen. Ezt a tervet szeretnék véglegesíteni.
Az államtitkár elmondta: annak örül, hogy "olyan nemzetközi
légkörben, amely ellenséges Magyarországgal szemben, van olyan
kulturális történés, amelynek az üzenete éppen szögesen ellentétes ezzel
a fagyos atmoszférával". "A bizalom, a kíváncsiság, a megértés, a
megismerés, és a párbeszéd igénye ösztönzi a szerkesztőket,
főszerkesztőket" – mondta Szőcs Géza. Célja, hogy államtitkárként is
barátokat szerezzen a magyar kultúrának, valamint hogy a kortárs magyar
irodalmat ismertté, vonzó és izgalmas partnerré tegye.
Alekszandr Livergant főszerkesztő büszkén mutatta
be az Inosztrannaja Lityeratúra Limpopót közlő márciusi számát. Mint
mondta, nagyszerű művet kaptak, amely szerinte az európai anti-utópikus
regények dicsőséges hagyományait folytatja. Livergant szerint a regényt
minden kétséget kizáróan nagy érdeklődéssel olvassa majd az orosz
közönség, tekintettel Oroszország legújabb kori történelmére. Mindig is
nagy figyelmet szenteltek a magyar irodalomnak. Évente két-három
számukban jelennek meg magyar versek, prózák, publicisztikák. Azt is
bejelentette, hogy egy év múlva egy teljes magyar számot készülnek
kiadni.
A közönsége körében csak Inosztrankának becézett, nagymúltú orosz
folyóirat szerkesztőségi bizottságának tagja, a magyarul is jól tudó,
irodalmunkat jól ismerő Larisza Vasziljeva arról beszélt: a Szovjetunióban egy ideig tilos volt Erdélyről és a magyarság sorsáról írni.
Az orosz hungarológusok azonban mindig is szerettek volna eljutni
ebbe a különleges kultúrával, hagyományokkal rendelkező vidékre. Ő maga a
Huszadik század című román társlapnál járt vendégségben, és kérte,
szervezzék meg oda az utat. Így jutott el a hetvenes években
Kolozsvárra, majd Nagyváradon is járt.
Amikor elolvasták Szőcs Géza regényét, megértették, hogy azt nem
lehet nem kiadni, és mint mondta: nem tudtak közömbösek maradni a
struccok szabadságvágya és gyökereikhez való visszatérése iránt.
A rangos orosz irodalmi lap vezető szerkesztője és főszerkesztője egyaránt dicsérte a magas színvonalú fordítást, amelyet Vjacseszlav Szereda készített.
Szeredát nem irigyelték műfordító kollégái a Limpopoért. Maga sem
titkolta, hogy amikor 2006-ban először elolvasta Szőcs Géza művét, azt
gondolta, hogy azt nem tudja átültetni oroszra. Itt félig-meddig
tréfásan megjegyezte, hogy mint a szovjet fordítóiskola tagja, amelynek
alapelve az volt, hogy nem léteznek lefordíthatatlan művek, mégis
hozzáfogott. Jelszava szerint minél nehezebb a feladat, annál könnyebb a
fordító dolga, akinek úgy kell viselkednie, mint az üvegnek:
átláthatóvá kell tennie az alkotást. Szereda hozzátette: a Limpopo című
regény azért jó, mert költő írta. A regényben lévő verseket azonban nem
ő, hanem Marina Borogyickaja készítette.
Baranyi András, a Moszkvai Kulturális Központ
igazgatója a bemutatón arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyar
Költészet Hete Oroszországban címmel szervezett rendezvényük alkalmából
egy másik neves orosz irodalmi lap, a Lityeraturnaja Gazeta (Irodalmi
Újság) külön oldalt szentelt kortárs magyar költők alkotásainak.
Szőcs Géza, Iancu Laura moldovai magyar költőnő, Szentmartoni János és Cseh Károly versei közül Leonyid Volodarszkij költő-műfordító olvasta fel Szőcs Géza néhány alkotásának orosz fordítását.
Végül meglepetésként egy fiatal orosz műfordító, Irina Kovaljova
erre az alkalomra elkészített munkáját, Szőcs Géza 33 évvel ezelőtt
készült szonettjeinek fordítását is bemutatták a Moszkvai Magyar
Kulturális Intézet estjén.
Fotó:
mti
mti
0 Megjegyzések