Szőcs Géza regényével nyitottak

Szőcs Géza Limpopo című regénye orosz fordításának moszkvai bemutatójával nyílt meg a Magyar Költészet Hete Oroszországban című rendezvénysorozat.

(MTI) Az Inosztrannaja Lityeratúra (Külföldi Irodalom) című rangos orosz irodalmi folyóirat márciusi számában megjelent fordítás keddi bemutatóján maga a szerző volt a fővendég.
    

Szőcs Géza elmondta: épp hétfőn vette kézbe a Limpopo horvát nyelvű fordítását is, ezt alig előzte meg az Inosztrannaja Lityeratúra folyóirat közlése. Rendkívül megtisztelő számára, hogy a költészet napján oroszra fordított szavaival találkozott ifjú kora legendás hírű folyóiratában és a Lityeratúrnaja Gazetában is. A magyar kulturális államtitkár azonban nemcsak erre a bemutatóra érkezett Moszkvába.
    

Ebben a minőségében szerdán részt vesz egy sor költészet-napi protokolláris eseményen, valamint a magyar–orosz kapcsolatok bővítéséről tárgyal az orosz kulturális miniszter helyetteseivel. Színházi szakemberekkel is tervez találkozót: régóta tárgyalnak Jurij Ljubimovval, hogy Budapesten két előadást rendezzen. Ezt a tervet szeretnék véglegesíteni.
    

Az államtitkár elmondta: annak örül, hogy "olyan nemzetközi légkörben, amely ellenséges Magyarországgal szemben, van olyan kulturális történés, amelynek az üzenete éppen szögesen ellentétes ezzel a fagyos atmoszférával". "A bizalom, a kíváncsiság, a megértés, a megismerés, és a párbeszéd igénye ösztönzi a szerkesztőket, főszerkesztőket" – mondta Szőcs Géza. Célja, hogy államtitkárként is barátokat szerezzen a magyar kultúrának, valamint hogy a kortárs magyar irodalmat ismertté, vonzó és izgalmas partnerré tegye.
    

Alekszandr Livergant főszerkesztő büszkén mutatta be az Inosztrannaja Lityeratúra Limpopót közlő márciusi számát. Mint mondta, nagyszerű művet kaptak, amely szerinte az európai anti-utópikus regények dicsőséges hagyományait folytatja. Livergant szerint a regényt minden kétséget kizáróan nagy érdeklődéssel olvassa majd az orosz közönség, tekintettel Oroszország legújabb kori történelmére. Mindig is nagy figyelmet szenteltek a magyar irodalomnak. Évente két-három számukban jelennek meg magyar versek, prózák, publicisztikák. Azt is bejelentette, hogy egy év múlva egy teljes magyar számot készülnek kiadni.
    

A közönsége körében csak Inosztrankának becézett, nagymúltú orosz folyóirat szerkesztőségi bizottságának tagja, a magyarul is jól tudó, irodalmunkat jól ismerő Larisza Vasziljeva arról beszélt: a Szovjetunióban egy ideig tilos volt Erdélyről és a magyarság sorsáról írni.
    

Az orosz hungarológusok azonban mindig is szerettek volna eljutni ebbe a különleges kultúrával, hagyományokkal rendelkező vidékre. Ő maga a Huszadik század című román társlapnál járt vendégségben, és kérte, szervezzék meg oda az utat. Így jutott el a hetvenes években Kolozsvárra, majd Nagyváradon is járt.
    

Amikor elolvasták Szőcs Géza regényét, megértették, hogy azt nem lehet nem kiadni, és mint mondta: nem tudtak közömbösek maradni a struccok szabadságvágya és gyökereikhez való visszatérése iránt.
    

A rangos orosz irodalmi lap vezető szerkesztője és főszerkesztője egyaránt dicsérte a magas színvonalú fordítást, amelyet Vjacseszlav Szereda készített. Szeredát nem irigyelték műfordító kollégái a Limpopoért. Maga sem titkolta, hogy amikor 2006-ban először elolvasta Szőcs Géza művét, azt gondolta, hogy azt nem tudja átültetni oroszra. Itt félig-meddig tréfásan megjegyezte, hogy mint a szovjet fordítóiskola tagja, amelynek alapelve az volt, hogy nem léteznek lefordíthatatlan művek, mégis hozzáfogott. Jelszava szerint minél nehezebb a feladat, annál könnyebb a fordító dolga, akinek úgy kell viselkednie, mint az üvegnek: átláthatóvá kell tennie az alkotást. Szereda hozzátette: a Limpopo című regény azért jó, mert költő írta. A regényben lévő verseket azonban nem ő, hanem Marina Borogyickaja készítette.
    

Baranyi András, a Moszkvai Kulturális Központ igazgatója a bemutatón arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Költészet Hete Oroszországban címmel szervezett rendezvényük alkalmából egy másik neves orosz irodalmi lap, a Lityeraturnaja Gazeta (Irodalmi Újság) külön oldalt szentelt kortárs magyar költők alkotásainak.
    

Szőcs Géza, Iancu Laura moldovai magyar költőnő, Szentmartoni János és Cseh Károly versei közül Leonyid Volodarszkij költő-műfordító olvasta fel Szőcs Géza néhány alkotásának orosz fordítását.
    

Végül meglepetésként egy fiatal orosz műfordító, Irina Kovaljova erre az alkalomra elkészített munkáját, Szőcs Géza 33 évvel ezelőtt készült szonettjeinek fordítását is bemutatták a Moszkvai Magyar Kulturális Intézet estjén.

Fotó:
mti