(Nostradamus után: szabadon)
Láttam magam
Vérben ázva,
Ott feküdtem
A tűzpiros tócsában.
Testem golyók
Szaggatták széjjel,
Üreges szemekkel
Meredtem az égbe.
Láttam magam,
Hogy körbe állnak,
Idegen bakancsok
Rugdalnak a sárba.
Földet kaparnak
Az üres testemre,
Ami megszenvedte
Az eltelt éveket.
Láttalak bennetek
Ti megszálló férgek,
Ezernyi trükkel
Irtjátok e népet.
Lehet, hogy itt fekszünk
Majd mind e gödörben,
De lelkünk az itt marad
A fejetek felett!
Láttam azt is,
Hogy rettegtek ti tetvek.
Mert tudjátok jól,
Hogy eljövünk értetek.
És nem lesz kegyelem,
Se kicsinek se nagynak!
Testetek felett,
Majd tort ülnek a varjak!
Látom magam,
És látlak bennetek;
És tudom már azt is,
Hogy ti soha sem győzhettek!
Látom a jövőt,
És látom a múltat!
Mi együtt megyünk mind:
A menybe és pokolba!
2012. Április havában 15-én
0 Megjegyzések