Hűvös a nyomott éjszaka,
Üres az ágy.
Fázik a lelkem, s
Rajta térdel a magány.
Sikolt a test, s
Izzik a bánat. Csak
Az egyedüllét könnye
Hajt fejet a dunnára.
Az álom elfogy,
Akár a sárga Hold, s
Köntösében némán andalog, s
Haldoklik az éjszakában.
A fáj-dalom.
Kecskemét, 2012. április 15.
0 Megjegyzések