házak felett, sűvít a szél, jajong.
Márvány arcomon, élettelen, fagyott mosoly.
Istenem, most ne hagyj el, imádkozom!
A tél vicsorog, mutatja erejét,
a negyvenhétezer, rezsire nem elég.
Istenem, most ne hagyj el, imádkozom,
kályhám hideg, gyomrom korog,
Jégvirág csillog az ablakon,
pára és penész a falakon.
Fűtve nincsen, jégvirág ölel át,
a fagyos szél körbejár.
Gyertyafénynél, üres üres tányér,
szemem kopog, vacsoráért.
Fohászkodom, milliók óhajáért,
egy szebb és jobb világért!
0 Megjegyzések