Sétálok a napfény melegén.
Antwerpen macska köves utca
tárul elém meg a csend hangja,
s egy-egy üvegajtó nyílása beszél.
Járókelők arca kíváncsian vetül
a látványos ablakok falára.
Undorodom ,ahogy megcsapja
szemem sarkát a színes világa.
Fintorral ékeskedik a selyem függöny.
Meglebbenti a kéjes szellő érintése,
hang nélkül becsapódik egy kis időre,
s már senki sem figyel ki,nem ékesíti
a vastag falú ablak forgó szék birodalmát.
A csend hangja tovább kong a magasba
s a sétálók némasága rohangál az utcákba.
0 Megjegyzések