Fehér koporsó némasága
Ül két szempár tükrében,
Fájdalmas könnyek ordítása
Mardos a lelkük mélyében.
Fiatal tündéri arc mosolya
Tátong a koporsó fedelén
Mellette rózsacsokor illata
Árad hosszan a gyász felületén.
Édesanya megtört szíve vérzik
Apai lélek összeomlik,itt a vég.
Gyerekük fekszik csendben, búcsúzik,
Mosolya szelíden átkarolja még.
A halál karmai legyőzték szelídségét
Erőszakkal kettétörte fiatal életét.
Fájdalma elnémult, már nem beszél,
Csak az emléke, ami örökké bennünk él.
0 Megjegyzések