Az egyik legnagyobb írói hagyatékot – Somlyó Zoltán, a Nyugat első nemzedékének költője és fia, Somlyó György Kossuth-díjas költő, író, műfordító kéziratait, relikviáit, könyveit – veszi át irodalmi est és alkalmi kiállítás keretében a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szerdán. Az ajándékozó Somlyó Bálint, az ELTE Esztétikai Tanszékének docense, aki nagyapja és apja örökségét hagyományozza a PIM-re.
Varga Katalin, a múzeum kézirattárának vezetője elmondta az MTI-nek, hogy 1987-ben született szerződés Somlyó György és a PIM között, tehát 25 éve gyűlik a letéti anyag, mintegy 70 doboznyi, több 10 millió forint értékű kézirat a múzeumban. Varga Katalin javaslatára – ahogy korábban a Németh László-, majd a Rába György-örökség esetében – most a két Somlyó hagyatéka került letéti állapotból ajándékozással a múzeum állományába. Ezzel a lépéssel egyszerűbbé válik a hagyaték feldolgozása és könnyebben lesz kutatható – magyarázta a kézirattár vezetője.
Komáromi Csaba, a múzeum tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy Somlyó Zoltántól (1882-1937) több száz autográf verskézirat található, valamint levél Kosztolányi Dezsőtől. Szerepel az anyagban Somlyó Zoltán levele fiához, Györgyhöz 1931-ből.
Somlyó Zoltán a Muraközben, Alsódomboruban született, Nagykanizsán végezte középiskoláit, majd Fiuméban (Rijeka) volt újságíró. Visszatérve Budapestre a Magyar Nemzet munkatársaként 1909-1913 között dolgozott a lap nagyváradi, szegedi, pécsi és szabadkai szerkesztőségében. 1913-tól újra Budapesten élt, állandó munkatársa volt a Pesti Hírlapnak és a Pester Lloydnak, több verse jelent meg a Nyugat folyóiratban. Műfordítóként Baudelaire, Maupassant, Voltaire, Rousseau, Gerhart Hauptmann műveit ültette át magyarra.
Fiának, Somlyó Györgynek a hagyatékában található a legrégibb ismert Devecseri Gábor-levél, Weöres Sándor költő levelei és több verse, de van Somlyó Györgynek küldött vers Jékely Zoltántól, Vas Istvántól és gyerekkori barátjától, Karinthy Ferenctől is. Komáromi Csaba emlékeztetett rá, hogy van írás a Somlyó György-hagyatékban három irodalmi Nobel-díjastól, így Pablo Neruda chilei, Octavio Paz mexikói és Salvatore Quasimodo olasz költőtől, mindhármuk verseit fordította Somlyó György.
Különlegesség az örökségben Tristan Tzarának, a romániai születésű francia költőnek, a dadaista avantgárd művészeti mozgalom alapítójának 1948-ban egy francia nőhöz írott levele, amelyben Tzara Somlyó György munkásságát méltatja. Az örökségben találtak egy köteg levelet a magyar származású, Hans Habe néven ismertté vált Békessy János írótól, újságírótól, mert németül írt regényeit Somlyó ültette át magyar nyelvre. Sok eredeti Somlyó-vers és fordítás is van a hagyatékban, emellett jegyzetfüzet és notesz is előkerült versekkel és naplóbejegyzésekkel – jegyezte meg a főmunkatárs. Somlyó könyvtárából a PIM-be kerül 385 könyv, ebből 121-et a kötet szerzője neki dedikált.
Tizenkilenc képzőművészeti alkotás is a múzeumba került, köztük egy mellszobor a Kossuth-díjas költőről és 15 grafika, például Borsos Miklós tollrajza, Gábor Marianne, Szántó Piroska és a költőtárs, Nagy László dedikált portréja. A relikviák között van Somlyó György sálja és fából készült tolltartója is – tette hozzá Komáromi Csaba.
Somlyó György (1920-2006) fiatalon a Nyugat költői közé tartozott. Gyermekkori barátja volt Devecseri Gábor és Karinthy Ferenc. Személyes kapcsolatban állt Radnóti Miklóssal, Kosztolányi Dezsővel. 1946 novemberében (francia ösztöndíjjal) a párizsi Sorbonne-ra iratkozott be, majd a Nemzeti Színháznál volt dramaturg, később a Hunnia Filmgyár lektorátusát vezette. 1958-ban az ő szerkesztésében és előszavával jelent meg a Francia költők antológiája és Rimbaud teljes életművének első magyar kiadása. 1966-ban megalapította az Arion című, többnyelvű irodalmi almanachot, amelynek 1987-ig volt főszerkesztője.
(MTI)
0 Megjegyzések