Vértedet és sipkád, mint emberi, féltve csak add rám…
Mert tudod én félek, hogy tél lesz... új tavaszunkból.
És mi van akkor? Az úr él…És ő örök. Ámde nekünk perc…
Isten meg fia is. Perc elhull, élet elillan…
Kit temetek én még? Mást nem hagyok… béna rigót sem
Szép oratórium ám! Más elvonul. Éneket írni…
És én? Ordítozok, mint más soha. Érve a szót sem…
úgy fogom Istent, mint vándora, szónoka hívni.
Hajnali csöndbe veszők! -Krisztus él.
-S Golgota napján,
Földkoponyánkon a szél?
Élő lett, lábain lépett…
- És ama búzakék föld? Mennyország…
- Istene-atyján
angyalszárnyt tartott.
Csak híveit. Azt gyötöré meg.
Tudd,katekizmusom ez…Kérdeztem, válaszom is volt.
És tán Isten is értő. Hát bort ide! Hozd a pogány vért…
Lényeg a balga kereszt…Hogy vért iszom, úgy ahogy bort?
Tán nem is érdekes már… Isten szeret...Áld az imámért !
0 Megjegyzések